Az új generációs tokaji nem édes, hanem savas. Mint az etyeki borok. Nem is igazi tokaji bor.
Szerintem láttam jönni az igazi tokajit. Az igazi tokaji lényege, hogy nem tokaji. A tokaji bor ugyanis állandóan édeskés. Ha száraz, akkor is csak el van térítve benne az édessége.
A remény május 29-én, egy kóstoláson csillant fel. A bor, amelytől elaléltam, a Bardon borászat Omega 2012 nevű bora. A csúcsboruk.
Nekem azért volt elképesztő élmény ez a bor, mert az utóbbi időben rájöttem: nem szeretem a tokaji borokat.
A tokaji ugyanis egy méz-ital. Nem a cukorra, hanem a mézre hasonlít az ízérzet, amit kivált. A méznek van meg az az átható, tömör, meg nem szűntethető édeskés íze, amely fantasztikus, amikor az ember erre vágyik. De semmilyen más alkalomra nem való. Ahogy a tokaji is csak egy-egy alkalommal iható. Ezért persze léteznek olyan tokaji italok is, amelyek megpróbálják elfelejtetni, hogy mik is valójában. Ettől viszont olyan vegyes ízűk lesz: tokajis + valami.
Azokat a borokat sem kedvelem, amelyek ugyan tokajiak, de másképp azok, mert nem csak édes ízűek, hanem van bennük szárazság is. Azok is csak mézes borok.
A Bardon nem ilyen. Már egy-két korty után is olyan ásványosságot fedeztem fel benne, amely az etyeki borokra jellemző. A savas íz egyfajta változatát. Ez egy tokaji borban szenzációs előrelépés.
A Bardon keményebb fajta poharazós bor. Van ereje, megüti a fejet, de nem ver az asztal alá. Én 4-5 pohár után sem éreztem magamat kótyagosnak. Íze van, ereje. Nem beszélek textúráról, mert nem annyira bonyolult bor ez. De még a testes vörös boroknak is méltó vetélytársa az ízét illetően.
A hárslevelűből és furmintból összetett Bardon szerintem egy 21. századi tokaji bor lesz, amely a furmintban rejlő lehetőségeket bontja ki és ezzel erőteljesen felülírja azt az elképzelést, hogy a tokaji bor csak édes lehet
Ezért írtam, hogy ez nem is tokaji bor.
Tessék megvásárolni és kipróbálni!
Utóirat: a múlt hét végén a VinAgora versenyen a Bardon Omega 2012 a legjobb furmint fajta bor címet nyerte el.